Épületfeltüntetés

Az Ön épülete szerepel a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban?

épületfeltüntetés

A DAT1 földmérési szabályzat, és az 1997. évi CXLI. törvény együttes értelmezése alapján az ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell arról, hogy a 12 négyzetméternél nagyobb felépítménye a közhiteles földhivatali ingatlan-nyilvántartásba bekerüljön, és szerepeljen a tulajdoni lapon, és az alaptérképen. Függetlenül attól, hogy az épület építése engedély köteles volt-e, vagy sem, az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változás átvezetése a tulajdonos törvényi kötelessége.

Mivel egy épület „legális létét” a tulajdoni lappal, és a térképpel lehet igazolni, bizonyos eljárások időben elhúzódhatnak, vagy akár meghiúsulhatnak, ha elmaradt az építmény feltüntetése.

Személyes tanácsom, hogy az alábbi ügymenetek megkezdése előtt érdemes ellenőrizni, hogy a természetbeni állapot és a nyilvántartási állapot összhangban van-e:

  • ingatlan adásvétel
  • hitel-ügyintézés
  • hagyaték
  • épületbővítés.

Az ellenőrzést ingyenesen megteheti az illetékes Járási Földhivatalban, a tulajdoni lapba, és alaptérképbe való betekintési kérelmével. Ha nem tudja, hogy melyik földhivatalhoz tartozik ingatlana, kattintson a térképi keresőre.

Ha az épület 2013 előtt épült, akkor a régi szabályozás szerint az épületfeltüntetést a használatbavételi engedély megadása után kellett általában 15 vagy 30 napon belül elvégeztetni. Mivel nagyon sok esetben nem történt meg a felépítmény ún. földhivatali bejegyzése a jogszabályalkotók 2013 után már a használatbavételi eljárás egyik feltételévé tették az épületfeltüntetés megindítását, vagyis addig nincs végleges használatbavételi tudomásulvétel/engedély az építésügyön, amíg nincsen a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz az OÉNY-be (Országos Építésügyi Nyilvántartás) feltöltve. Ez vonatkozik a fennmaradási engedélyezési eljárásra is. Az építési engedély nélkül megépíthető építmények földhivatali bejegyzéséhez pedig hatósági bizonyítványt kell kérni az építésügyi hatóságtól a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet, és az 1997. évi CXLI. törvény alapján.

Az épületfeltüntetést csak földmérő végezheti, és célja, hogy az épület a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba bekerüljön, és szerepeljen a tulajdoni lapon, és az alaptérképen. A fő munkarész az ún. épületfeltüntetési vázrajz.

Az épületfeltüntetési vázrajz készülhet:

  • régebben megvalósult épületről (elmaradt a feltüntetés)
  • új épületről
  • meglévő épület bővítéséről.

A szakma kétféle épületfeltüntetést különböztet meg az épületre és a telekre vonatkozó tulajdonviszonyi formától függően:

  • ún. „sima épületfeltüntetés” készül, ha a telek, és az épület tulajdonosa megegyezik
  • ún. „épület-kiemelés” készül, ha igény van épület önálló tulajdonú ingatlanná alakítására, így az épület külön helyrajzi számot kap.

Az épületfeltüntetés egyben értéknövelő tényező is. Ingatlana értéke növekedni fog, ha megteremti az összhangot a természetbeni állapot, és az ingatlan-nyilvántartási állapot között.

A Geomol Földmérő Iroda szolgáltatási területén teljes körű földmérési szolgáltatást kínál ügyfelei részére, igény szerint földhivatali, és építéshatósági ügyintézéssel együtt.

Szerző:

Molnár Szilárd József földmérő szakértő

AJÁNLAT KÉRÉS